Nick Wood – Helga | e-könyv

Nick Wood – Helga

Helga, a budapesti tanító, minden nyáron eltölt egy hónapot a barátnőjénél, aki egy vidéki faluban él. Helga, mivel a házigazda és a férje elfoglalt, – egész nap dolgoznak a mezőgazdaságban, – összebarátkozik a fiúkkal, Marcival, aki a legutóbbi találkozásuk óta már szinte felnőtté vált, és aki titokban érzelmeket táplál a vendégük iránt. Ez a vonzalom most már nem csak egyoldalú, mert Helga is vonzódik hozzá, de az érzelmeken túl, testi vonzalom is kialakul kettejük között, ami számos izgalmas helyzet alapjául szolgál a nyári szünet alatt. A szülők erről mit sem sejtenek, ám a fiú barátnője mégis megtudja, ahogy a barátok is, hogy Marcinak új csaja van.

Jó szórakozást az olvasáshoz.

Részlet a könyvből 1.

Reggel arra ébredek, hogy valami csiklandozza a hasam. A francba miért pont most, amikor ilyen kellemes álmom van. Álmomban egy dögös hosszúhajú nő kényeztet, miközben a hajzuhatag a hasamra omlik amitől a csiklandós érzés keveredik, az élvezettel. Reménykedek benne, hogy nem ébredek fel legalább addig, amig el nem élvezek, egyenesen bele a csaj szájába. Ahogy a zacsimat markolja, és ahogy a nyelve játszik a makkomon, egy pillanatra bevillan, hogy pont olyan, mintha Helga szopna.
Ahogy magam felé húzom a fejét, szinte hallom, ahogy hörög, mert alig kap levegőt, ami a méretemet figyelembe véve nem is meglepő. Alig néhányszor húzom magamra, miközben a csípőmmel még inkább a torkára lököm a szerszámomat, amikor elélvezek. Érzem, ahogy sugárban áramlik a szájába, és ahogy ő minden igyekezetével azon van, hogy nem menjen kárba egy csepp sem, inkább lenyeli az egészet.
Amikor már túl vagyok az orgazmuson, csak fekszem lazán, és élvezem a helyzetet, amikor a nő felemelkedik rajtam és feljebb araszol, egészen az arcomig, amikor megcsókol.
Csak a csók marad, ami nagyon kellemes, amig bele nem harap a szám szélébe. Hogy lehet, hogy álmomban fájdalmat érzek?
Erre felkapom a fejem és a szemem előtt látom Helga arcát, akik kajánul vigyorog rám.
– Jó reggelt hétalvó.
– Neked is. Szóval nem álom volt?

Részlet a könyvből 2.

Hazamentünk, de én még a kocsiban is pucéran voltam, annyira élveztem a helyzetet, csak, amikor megálltunk a ház előtt, akkor vettem magamra a ruhámat, amig felmentünk a lakásba. Ettől kezdve szinte mindig pucéran vagyok, még akkor is ha senki nem lát.
– Izgi.
– Tényleg annak tartod?
– Igen, nagyon.
– Nem gondolod, hogy egy kissé perverz vagyok?
– Dehogynem. És én pont így imádlak.
– Ennek örülök.
– Rám számíthatsz. Én boldogan megnézlek téged bármikor, még az sem zavar a pucér vagy.
Helga végignyúlik a napozóágyon, majd száttárja a lábait.
– Így is tetszem?
– Igen, nagyon.
Helga tovább helyezkedik, miközben megérinti magát és lassan körkörös mozdulatokkal simogatja.
– Hát így? – kérdezi ismét.
– Így még jobban tetszel. – válaszolok neki, miközben a lelkesedésem egyre csak emelkedik.
– Igen, most már látom, hogy igazat mondasz.
Felállok, hogy közelebb kerüljek hozzá, de ő megállít.
– Ne! Maradj ott, és csak nézz.
– Na de… – ellenkeznék, de ismét csak megállít.
– Nincs semmi de. Nézd ahogy kényeztetem magam, közben pedig te is csinálhatsz bármit.